Sok forrás állítja, hogy a földönkívüliek részben kristánytechnológiát használnak, ezen alapul az energia termelésük, ami egy sokkal tisztább módja, mint a mi kőolaj vagy nukleáris alapú rendszereink. A kristálytechnológia kor tulajdonképpen már beköszöntött a Földön is, csak épp nem pont így nevezik.
Holográfia III.
Az előző cikkben áttekintettük a diffrakciós képalkotás alapját, amivel már lehetséges fotószerű képet kapnunk, de a holografikus leképezés belső működéséről ez még keveset árul el.
Holográfia II.
Diffrakció - a fényelhajlás jelensége
Ha egy sík lapot teszünk pl. a napfény útjába és megfigyeljük, milyen árnyékot rajzol a lap éle egy sík felületre, akkor azt láthatjuk - bár a lap széle teljesen egyenes - az árnyéka mégsem lesz borotvaéles. Ha ezt a kisérletet kinn a nyári napon végezzük el akkor sem, pedig a Nap mint fényforrás, kvázi a végtelenben van, az onnan érkező gömbhullám felületek (~150 millió km görbületi sugarukkal) nyugodtan tekinthetők síknak.
Holográfia I.
Az alábbi cikksorozattal a hologram és a holográfia működésének mélyebb megértéséhez szeretnék segítséget adni. Itt nem az elméleti, matematikai háttér megtanulása lenne a cél, hanem az, hogy az elménk felépítsen egy belső képi rendszert a hologram működéséről. Magyarul: legyen elképzelésünk róla. Ha valaki ezt komplex módon megérti, annak lehet egy olyan hozadéka is, hogy megérthet a témától látszólag teljesen távol eső dolgok működését, különösebb előképzettség nélkül.
Vénuszi kapcsolat
Alábbiakban két fizikai földönkívüli kontakt írást ajánlanék olvasásra, mindkettő a Vénusz világából. Egy rövid cikk egy vénuszi diplomáciai küldöttség földi látogatásáról az ötvenes években, valamint egy önéletrajzi regény Omnec Onec tollából.
Roswell két arca
Korunk valószínű legismertebb UFO incidense az 1947-es rosewelli eset, egy nem földi fizikai hajó lezuhanása. A történetet nagyon sok féle szálon póbálták kibogozni, feltárni, eltussolni és hitelteleníteni, rengeteg spekuláció és komoly kutatás mellett. Most két, általam hitelesnek tartott könyvet szeretnék olvasásra ajánlani.
A holográfia története II.
Gábor Dénes kísérlete az elektromikroszkóp felbontásának növelésére nem járt sikerrel, viszont az elv, ahogy a feladatnak nekilátott, igen csak figyelemre méltó volt. Abból indult ki, ha már elértük a részletbontás fizikai határát és a képi információ szóródása, szétkenődése miatt nem ezt tudjuk tovább fokozni, próbáljuk meg ebből a szórt információ halmazból visszanyerni a részleteket. Erről saját szavaival a következőképp beszélt 1972-ben.
A holográfia története I.
A fizika és az alkalmazott műszaki tudományok az 1800-as évek második felében nagy lendületet vettek és az 1900-as évek első negyedére, a technológia finomodásával egyre pontosabbá vált az anyagmegmunkálás, többek közt egyre precízebb optikai és finommechanikai berendezéseket tudtunk gyártani. A mikrovilág felderítésében az ezáltal várt technikai áttörés azonban elmaradt. Az egyre jobb berendezéseinkkel beleütköztünk egy olyan korlátba, amit nem lehetett az anyagmegmunkálás finomságának növelésével átlépni.
Megismerés
Ha kiülsz egy mezőre és alaposabban szemügyre veszed a fűszálakat, ha jó megfigyelő vagy, úgy találhatod, hogy azok mind egyediek. A megfigyelésnek van egy olyan szintje, ahol a fű, mint gyűjtőnév szétesik egyedi létező dolgokra, amik tanulmányozhatók, elemezhetők, adatokat lehet róluk gyűjteni, hatalmas ismerethalmazt képezhetünk. A vizsgált fűszálak esetén, ennek talán nem érezzük úgy a jelentőségét, mint azt egy épp hazafelé tartó szöcske.
Ritkán kezdődik úgy
Ritkán jönnek létre átütő erejű változások, korszakalkotó találmányok átgondolt tervezés vagy előre kigondolt és részletesen összehangolt csapatmunka útján. Inkább jellemző rájuk az egyéni spontaneitás. Létrejöttükhöz kell egy egyedi ötlet, vagy egyszerűen egy váratlan hiba viszi olyan útra az egyént, hogy felfedezővé válik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)