Az előző cikkben áttekintettük a diffrakciós képalkotás alapját, amivel már lehetséges fotószerű képet kapnunk, de a holografikus leképezés belső működéséről ez még keveset árul el.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Holográfia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Holográfia. Összes bejegyzés megjelenítése
Holográfia III.
Az előző cikkben áttekintettük a diffrakciós képalkotás alapját, amivel már lehetséges fotószerű képet kapnunk, de a holografikus leképezés belső működéséről ez még keveset árul el.
Holográfia II.
Diffrakció - a fényelhajlás jelensége
Ha egy sík lapot teszünk pl. a napfény útjába és megfigyeljük, milyen árnyékot rajzol a lap éle egy sík felületre, akkor azt láthatjuk - bár a lap széle teljesen egyenes - az árnyéka mégsem lesz borotvaéles. Ha ezt a kisérletet kinn a nyári napon végezzük el akkor sem, pedig a Nap mint fényforrás, kvázi a végtelenben van, az onnan érkező gömbhullám felületek (~150 millió km görbületi sugarukkal) nyugodtan tekinthetők síknak.
Holográfia I.
Az alábbi cikksorozattal a hologram és a holográfia működésének mélyebb megértéséhez szeretnék segítséget adni. Itt nem az elméleti, matematikai háttér megtanulása lenne a cél, hanem az, hogy az elménk felépítsen egy belső képi rendszert a hologram működéséről. Magyarul: legyen elképzelésünk róla. Ha valaki ezt komplex módon megérti, annak lehet egy olyan hozadéka is, hogy megérthet a témától látszólag teljesen távol eső dolgok működését, különösebb előképzettség nélkül.
A holográfia története II.
Gábor Dénes kísérlete az elektromikroszkóp felbontásának növelésére nem járt sikerrel, viszont az elv, ahogy a feladatnak nekilátott, igen csak figyelemre méltó volt. Abból indult ki, ha már elértük a részletbontás fizikai határát és a képi információ szóródása, szétkenődése miatt nem ezt tudjuk tovább fokozni, próbáljuk meg ebből a szórt információ halmazból visszanyerni a részleteket. Erről saját szavaival a következőképp beszélt 1972-ben.
A holográfia története I.
A fizika és az alkalmazott műszaki tudományok az 1800-as évek második felében nagy lendületet vettek és az 1900-as évek első negyedére, a technológia finomodásával egyre pontosabbá vált az anyagmegmunkálás, többek közt egyre precízebb optikai és finommechanikai berendezéseket tudtunk gyártani. A mikrovilág felderítésében az ezáltal várt technikai áttörés azonban elmaradt. Az egyre jobb berendezéseinkkel beleütköztünk egy olyan korlátba, amit nem lehetett az anyagmegmunkálás finomságának növelésével átlépni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)