Megismerés

Ha kiülsz egy mezőre és alaposabban szemügyre veszed a fűszálakat, ha jó megfigyelő vagy, úgy találhatod, hogy azok mind egyediek. A megfigyelésnek van egy olyan szintje, ahol a fű, mint gyűjtőnév szétesik egyedi létező dolgokra, amik tanulmányozhatók, elemezhetők, adatokat lehet róluk gyűjteni, hatalmas ismerethalmazt képezhetünk. A vizsgált fűszálak esetén, ennek talán nem érezzük úgy a jelentőségét, mint azt egy épp hazafelé tartó szöcske.

A kérdésre, megismerhető-e a világ, ma valamiért szeretik a világ végtelenségét és hihetetlen változatosságát kidomborítani, ezzel elég erősen terelve az embert arra, hogy nyugodjon meg, bármennyire sokat is fejlődtünk eddig, bizony a tudás tárháza végtelen és bőven van még megismerni való, akár a mikrovilág, akár a makrokozmosz felé fordítjuk figyelmünket. Ugyanakkor az egyén elé rakva azt a tényt is, hogy egyedi tudása elenyészően csekély és neki, mint véges élettartamú emberi lénynek szinte nulla esélye van átfogó, netalán teljes tudás birtokába jutni.

Szerencsére van az emberi tudatban egy olyan képesség, amivel fel tudjuk ismerni az azonos dolgokban rejlő közös mintázatot, egyfajta szintézist alkotva le tudjuk ezt választani a részletek sokszínűségéről. Emiatt talán nem kell minden egyes fűszálról pontos képünk legyen, ahhoz, hogy tudjuk milyen egy rét. Meglátásom szerint, mai világunk egyedeinek egyre nagyobb többsége, sajnos nagyon szöcske tudatúvá vált. Nem lát ki a fűből, illetve mindig épp csak az előtte lévő fűszálat látja. Ismereteit egyre kevéssé jellemzi az, amit szintetizáló gondolkodásnak nevezhetünk.

Holoinformatika alatt egy olyan megközelítést értek, ami azt állítja, hogy a világ megismerhető, sőt az egész nem bonyolult. Emberi tudattal, elemi gondolkodási képességgel megérthető és ennek következményei felhasználhatók.

A holoinformatika a teljesség információelméleti megközelítése, megismerési módszer. Nem azt mondom, hogy ezzel a mindentudás állapotába jutunk, mert a dolgok részleteinek ismerete, a tárgyi tudás megszerzése egy témában ugyanúgy kutatómunka marad, mint eddig volt. Ha elfogadjuk az alapvetést, hogy a világ megismerhető, sőt az egész történet nem annyira bonyolult, ahogy azt sugallják, akkor a minket érdeklő részletek kutatásnak talán egészen új lendülettel tudunk hozzáfogni.